Amit az elmúlt két napon láthattunk az Indianapolis Motor Speedway-en zajló edzések során, arra nehéz szavakat találni.
Igen, a motorsport veszélyes üzem. Igen, az esések mindig is részét képezték, és ez a jövőben sem lesz másképp, hiszen a világ legjobb pilótái minden egyes alkalommal a határokat feszegetik a jobb köridő érdekében, és olykor bizony átlépik ezt a határt.
Ennyi high slide esést azonban, talán az 500-as éra idején lehetett látni, ami érthető volt a motorok teljesítményét és karakterisztikáját ismerve, amiket nem kezelt kipörgésgátló, sem ezernyi elektronikai megoldás, amik a mai motoroknál más lassan alaptartozékok.
A sort az első szabadedzésen Héctor Barberá nyitotta, akinek síp- és szárkapocscsont törése óta (egy edzésen sérült meg), melyet műteni is kellett, még egy hónap sem telt el.
A spanyol a Laguna Seca-i versenyt kihagyta, de ennek a hétvégének már nekifutott. Toni Elias azért ismét a helyszínen volt, hogy ha Barberá lába mégsem lenne tökéletes, ne maradjon üresen a Pramac Ducati.
Arra azonban valószínűleg senki sem számított, hogy egy újabb, friss sérülés miatt megy majd végbe a csere.
Barberá péntek reggel bukott (szállt el) a célra fordító, 16-os kanyarban.
A diagnózis: sérülés az 5-ös, 6-os, 8-as csigolyán.
A szombati nap első piros zászló bevetése némiképp kilóg a sorból, mivel nem előzte meg egy hatalmas szaltó, csak egy kisebb kicsúszás, ami után Toni Finsterbusch némi földet és füvet hordott fel a pályára a Moto3-asok reggeli edzése alatt.
A legkisebbek időmérője azonban valami egészen hihetetlen lavinát indított el:
Négy edzésmegszakítás, összesen 13 bukás, melyek közül 7 végződött kisebb-nagyobb sérüléssel. És amit sosem felejtünk el, a sok-sok katalapultálás…
Egy másik Héctor, Faubel volt az első „áldozat”, aki szintén a 16-os kanyarban esett.
Esetében már lényegesen jobban járt el az orvosi csapat (Barberát előző nap igen véleményesen mozgatták, és emelték fel az aszfaltról…), talán ennek is volt köszönhető az azonnali piros zászló.
Faubel az éjszakát a kórházban töltötte megfigyelésen, de szerencsére nincs komolyabb baja.
A diagnózis: has-, mellkas- és kézzúzódás.
A nap rekordere Álex Marquez, aki hármat is bukott a Moto3-as időmérn, neki szerencsére csak kificamodott a bal bokája. Utolsó esése szintén piros zászlót ért 23 másodperccel a leintés előtt, aminek valószínűleg Efren Vázquez látta legnagyobb kárát, hiszen hiába futotta meg a leggyorsabb kört, mivel azt már csak a piros zászló megjelenése után fejezte be, a körét érvénytelenítették.
Jack Miller kulcscsonttörést szenvedett, míg Danny Webb bal és jobb csuklóját zúzta.
MotoGP-s időmérő során talán még soha nem láttunk ekkora eséseket, mint amit Casey Stoner, Ben Spies és Nicky Hayden produkált.
A legszerencsésebb Spies volt, akinek ugyan a vállában sérült néhány szalag, de ez nem veszélyezteti a mai indulását.
Haydent szinte azonnal eltanácsolták a további motoros aktivitástól ezen a hétvégén, miután igen komoly agyrázkódást szenvedett.
Az esésről semmilyen emlékképe nincs, olyannyira, hogy amikor meglátta maga mellett Stonert az orvosi vizsgálóban, azt hitte, együtt estek el…
A diagnózis később bővült a második és a harmadik kézközépcsont törésével a jobb kezén.
Stoner indulása továbbra is kérdéses. Ami az állapotát illeti, inkább a nemhez állunk közelebb, de tekintettel arra, hogy ez az ausztrálnak ez az utolsó szezonja, és nyilván inkább világbajnokként szeretne visszavonulni, mint sem, az utolsó pillanatig várnak a döntéssel.
Lorenzo előnye már most is tekintélyesnek mondható (32 pont), főleg, ha azt is hozzávesszük, hogy mennyire kiegyensúlyozottan teljesít idén, így ha Casey nullázni kényszerül, valószínűleg minden esélye elszállt.
Ami a sérülést illeti, először kizárták a bokatörést, később (mintegy 8 órányi vizsgálódás után) mégis találtak egy kisebb törést is a szalagszakadás és a sípcsont-, szárkapocscsont zúzódás mellé.
„Az első eset a karrierem során, hogy nem tudtam felállni, és elsétálni az esés helyszínéről. Amikor megpróbáltam, azonnal láttam, hogy a lábfejem elég furán áll a lábamhoz képest. Hatalmas fájdalmat éreztem a lábam alsó részén, aztán éreztem egy reccsenést a bokámban. Ekkor már biztos voltam benne, hogy eltört valamim. A legnagyobb problémát a szalagsérülés jelenti, mivel szinte az összes szalag sérült, ahogy a sípcsontom is.
Nagyon csalódott vagyok, mivel úgy érzem, megszerezhettem volna a pole-t, és a győzelemért is harcban lehettem volna.” – nyilatkozott Stoner az éjszaka során.
Néhány óra múlva már okosabbak leszünk az indulását illetően, mely nagyban befolyásolja majd a bajnokság végső kimenetelét is.
Azért az elgondolkodtató, hogy mi lehet az indianapolisi pálya aszfaltjával. A versenyzők sosem szerették ezt a borítást, ezért is változtattak rajta helyenként, de úgy látszik nem túl nagy sikerrel.
Európában egy ilyen pálya valószínűleg nem kapna homologizációt, ahogy Suzukában sem lehet világbajnoki versenyt rendezni, mert nem elég biztonságos a pálya.
Vajon ez az…?
Képek: Twitter, motogp.com
